Ki ne ismerné Tokaj nevét. A világörökség részének nyilvánított bortermő vidéknek, nemcsak közkedvelt nedűi érdemelnek kiemelést, történelméről is érdemes néhány szót ejteni. Kevesen tudják, de a kis város története szinte egybe forrt Magyarország történelmével.
Nevéről először 1067-ben találhatóak írásos emlékek, melyben már olvashatunk arról, hogy szőlőtermesztő vidék volt. Mint települést Tokaj néven 1353-ban említették meg először. A kornak jellemzőjeként Tokaj is rendelkezett saját várral, feltehetően a XII. századból egy földvárral, ami a tatárjárás során elpusztult, majd a XIV. századtól már kővár állt a helyén, mely a török korban végvár volt.
A vár hosszú századokig védte Felső Magyarország egyik legfontosabb tiszai átkelőhelyét, a tokaji révet. A 15. századtól kisebb megszakításokkal, de királyi birtokként tartották nyilván. Először a Hunyadiak birtokolták, majd a Szapolyaiak kezére került rövid időre, aztán ismét az uralkodói család tulajdona lett.
A király számos kiváltsággal ruházta fel a várost, s büszkén viselte a „Kiváltságos Tisza – Tokaj város” címet. 1646 –ban a Rákóczi családnak adományozta az uralkodó a várost és környékét. Annak érdekében, hogy a vár ne kerüljön idegen kézbe, II. Rákóczi Ferenc, 1705-ben leromboltatta. A vár és a város sorsa szorosan összeforrott, mégis Tokaj igazi rangját világhíres termékének, az aszú bornak köszönhette. A Tokaji Aszú egyik legkiválóbb méltatója XIV. Lajos, a francia “napkirály” volt. Állítólag tőle származik az a mondás, hogy “a Tokaji Aszú a borok királya, a királyok bora.
Bortermő vidék révén jelentős bevételekhez jutott, népessége fokozatosan nőtt, mezővárossá fejlődött. A két világháború azonban a város életére is hatással volt, először a német, majd a szovjet hadsereg foglalta el. A második világháború után a fejlődése lelassult, borkereskedelmi szerepe is háttérbe szorult, majd elveszítette járási székely címét is.
A hanyatlás a kiegyezést követő békés időszakokban abba marad és a település lassú fejlődésnek indult. 1986 –ban visszakapta városi rangját, majd dinamikus fejlődésnek indult. Egyre inkább vált a turisták egyik kedvelt úticéljává, mely népszerűsége mai napig töretlen.
A városka keletre fekszik, a híres Tokaj-hegyaljai borvidéken, két folyó, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál. Fejlődéséhez a bortermelésen és borforgalmazáson túl a közlekedési csomópont fekvése is közrejátszott.
Aki mégsem Tokajban akar egy jót enni, hanem innen távolabb érdekli pl. egy jó pizzéria Kecskemét külső közelében, annak ajánljuk a Hovamejnek.hu weboldalt körbenézésre!
Elmarad a Kingdom of Hegyalja
Elmarad Tokaj-Rakamazon a július 15-19-re tervezett Kingdom of Hegyalja. A négy fesztiválterületből három nem áll rendelkezésre, ezért a szervezők úgy döntöttek, nem rendezik meg a fesztivált az eredeti területen, dolgoznak azon, hogy néhány koncertet más helyszínre átszervezzenek.
„Nem áll rendelkezésünkre abban a formában a helyszín, ahogy azzal eredetileg kalkuláltunk, ezért úgy döntöttünk, nem rendezzük meg a fesztivált Tokaj-Rakamazon. Dolgozunk azon, hogy a leszervezett koncertek egy részét más helyszínen megtartsuk, ezzel kapcsolatban bővebb információt találtok a weboldalunkon a KONCERTEK menüpont alatt.” – tájékoztatott Kovács Péter, a fesztivál egyik főszervezője.
A koncertek átszervezése miatt, a jegyek visszaigénylésének ideje módosult. Azok, akik szeretnék visszaváltani megvásárolt jegyüket vagy bérletüket, kérelmüket 2015. július 14-ig adhatják be, a visszaigénylés menetéről további információ itt érhető el: JEGYVISSZAVÁLTÁS